Csesznek község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Zirci kistérség
Lakosság: 588 fő
Terület: 24.2 km²
Népsűrűség: 24,3 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 88

Fekvése

A Bakonyban található. A környék fontos természeti látnivalója az Ördög-rét, a Remete-lyuk és a Zsivány-barlang.

Története

A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községet Csesznek, a mellette lévő várromot Csesznegnek nevezi. A név a szláv a királyi hivatalt viselő személy jelentésű čestnik köznévből származik.

A vár

A cseszneki vár Fő szócikk: Cseszneki vár

A község határában találhatók a cseszneki vár romjai. A várat 1263 körül építtette a Bána nemzetségből származó Jakab trencséni főispán, IV. Béla király kardhordozója. A hagyomány szerint tőle származik a báró Cseszneky család. A Csesznekyek a 14. század elején eladták a Csákoknak, tőlük váltotta magához 1326-ban Károly Róbert. 1392-ig királyi vár maradt, mikor Luxemburgi Zsigmond elcserélte a Garaiakkal a Macsói Bánságért. A Garai család jelentős mértékben bővítette a várat. A Garai család férfi ága 1482-ben halt ki. Mátyás király a cseszneki uradalmat gróf Szapolyai Istvánnak adományozta. 1527-ben Enyingi Török Bálint, I. Ferdinánd híve foglalta el a várat, s megtartotta akkor is, mikor átállt János király táborába. 1542-től ismét királyi vár, majd I. Ferdinánd Csábi István egri kapitánynak adományozta, akiről örököseire, Szelestey Sebestyénre és Wathay Lőrincre szállt. 1561-ben Wathay sikeresen veri vissza a török ostromot. 1594-ben Győr elestét követően az őrség kardcsapás nélkül föladja a várat, de már 1598-ban sikerült visszafogalni. 1635-ben galánthai báró Esterházy Dániel vásárolta meg, ettől kezdve Csesznek Esterházy-birtok. A Rákóczi-szabadságharc során a kurucok 1705-ben foglalták el és 1709-ig a kezükben is tartották. Gróf Esterházy Ferenc 1740 körül átalakíttatta, de mivel így sem felelt meg a család kényelmi igényeinek, a 18. század végétől már csak gazdasági célokra és börtönnek használták. Az 1810. évi földrengés és a tíz évvel későbbi tűzvész betetőzte a pusztítást. 1828-ban már csak romként említik. Az épülettömb maradványait az 1970-es években konzerválták. A vár jelenleg vonzó kulturális programok, várjátékok színhelye.

A falu

A várbirtokhoz tartozó falut először 1372-ben említik. Később Vámhegy néven volt ismert. 1683-ban, amikor Kara Musztafa nagyvezír hadai teljesen elpusztíották a falut, melyet önálló jobbágyfaluként csak a 18. század derekán szerveztek újra. A település lakói a 16. században áttértek a protestáns hitre, a 18. századi betelepülők jórészt katolikusok voltak. jelenleg református és katolikus templom áll a hívek rendelkezésére.

Csesznek jelenetős falusi turizmus célpontja is, a Várhegy és Gézaháza parkkertje természetvédelmi terület. 2007-ben Cseszneki Művésztelep Egyesület néven kulturális szervezet alakult, melynek célja állandó képzőművészet galéria létrehozása a községben.

Következő községek

További községek